Végre tegnap megesett az első vásárlás Japánra! *.* Kb. 1 hónapja terveztük Leilával, hogyha hazajön az anyukája németből, akkor elmegyünk Pestre, és négyen az én anyummal együtt. Szal...
Tegnap 8-kor keltem. Mint kiderül kicsit későn, mert nem volt időm megcsinálni rendesen a hajam. Kicsit lett csak hullámos :) Csak az alja. Aztán fél 10-kor ment a vonatunk Félegyházára. Apa kivitt minket az állomásra. Félegyházán találkoztunk Leiláékkal. Megismerkedtem anyujával, aranyos és kedves :) Én anyum meg mindkettőjükkel, most találkoztak először. Felszálltunk a vonatra, és irány Pest. A vonaton sokat beszélgettek a szülők, mi meg hallgatóztunk xD Csak nagyon hangos volt a vonat. Kitöltöttünk egy tesztet is Leilával egy újságban, ugyanaz jött ki. Nézegettük ott az újsiban már a ruhákat, milyet kéne venni. Aztán csak feljött a téma: Japán. Amennyire hasonlítunk Leilával, hát a szülők is nemugyanúgy? -.- xD Nagyon egy hullámhosszon vannak ők is... Féltenek elengedni, nagy város, messze van, sokan vannak, bla-bla... Már szinte ijesztőek voltak. xD De Leilával be nem állt a szánk, érveltünk, mindent megmagyaráztunk stb. Így kell ezt. Azt mondták, az az egy hónap míg kint leszünk, egy évnek fog nekik tűnni. Megértem, hogy aggódni fognak, de ne essünk azért túlzásokba ne~ x'D Ja, igen, a kitűzött időpont: 2010. április. :) Jajj még de messze van x'D Anyuék beszélték a német melót is. Valószínűleg megyünk Leilával, anyuja segít nekünk (ő is kint dolgozik), kell a jólfizető meló, hogy tudjunk menni. Ez is remélem nemsokára el fog dőlni. Lehet már szeptember közepén menni kell, de lehet csak október elején. Na szal mesélem tovább mi volt. Leszálltunk Pesten a vonatállomáson, és irány volt a WestEnd, ami történetesen onnan egy köpésre van. Nem is tudom mit rohantunk már le először xD A tervünk az volt, hogy nem mondjuk meg a szülőknek, hogy Japánra vásárolgatunk, mégis később rájöttek ehh x'D Vettem egy tök király, kicsit magassarkú papucsot. Le volt akciózva 2e-re, mivel nyár vége, de akkor a többi cucc mé nem volt akciós?! x''D Aztán néztünk Leilával ruhákat.. Csini csőrucik. Én egy feketét vettem, ő meg egy pirosat. Mindkettő tök szép. Utána bementünk egy butikba, nagyon király parti-cuccokkal, ki is néztünk egyet közösen, ami a babán is volt. Először hagyni akartuk, mert Leila anyuja: "Ez tuti kicsi" :D Aztán csak nekünk lett igazunk ;) Először Leila vett fel egyet, egy cseresznye színűt, nem tom milyennek mondjam, nem olyan piros a ruha. Jól állt neki, aztán anyuja is csak nézte. Na mondom akkor én is felpróbálok egyet. Én egy vízkéket vettem fel, és amilyen nehezen lehetett felvenni, olyan jó volt végülis x'D Tök jó ruhák, csakhát mire odakerül a sor, addigra le kell adni eleget, hogy mégjobban álljon rajtunk a ruha x'D Amikor ezt hajtogattuk, meg ilyen ruhát vettünk, meg kiadtunk rá 6e-t, anyuék ekkor jöhettek rá, hogy na, ezek tuti Japánra vásárolnak. Addig kb. úgyse vesszük fel, mivel jön a hideg, meghát hova, és még nem is tökéletes mindenhol.. x'D Am tök egyforma a két ruha, csak enyém vízkék, Leiláé meg cseresznyepiros :)
Hm, ja igen vettünk kaját is, mert éhesek meg szomjasak is lettünk. Hova máshova, bevittük anyáékat egy ázsiai sarokba, ők is nagyon örültek xD Szecsuáni nem volt, a sushi-hoz meg nem volt most kedvem, most ettem, ezért rendeltem tésztát, illatos omlós csirkével, nyami. Leila sushit evett, anya is omlós csirkét, a Leila anyujáét meg már nem tudom mi volt xD Hmm... Vadásztunk utána jó táskákat is. Végre találtam magamnak egy jó műbőr táskát, megörültem neki. ^^ És asszem ennyi volt a vásárlás. Az első felvonás, mert áprilisig még úgyis menni fogunk :) Aztán már mindenkinek fájt a lába, meg midnen, el is telt az idő, szal mentünk vissza az állomásra. Vártunk egy kicsit, fel is szálltunk a vonatra. Visszafelé is be nem állt a szája senkinek, tök jó volt :D Lestük ott a repcsiket Ferihegynél xD Anyuék végülis megértették, hogy ez az álmunk. Aztán Leila anyuja elkezdett minket fényképezni xD Szörnyű képek lettek X'D De vicces volt :) Aztán leszálltunk ismét Félegyházán, ott el kellett búcsúznunk, mert a mi vonatunk indult is, Leiláék vártak ott még majdnem egy órát. Volt puszi meg minden, nagyon jól éreztük magunkat ;D Aztán apa várt minket az állomáson. Hazafele menet is beszélgettünk ott apának mindenről. Mostmár mindenki lassan (nagyon lassan xD) kezdi elfogadni ezt a Japán témát. Komolyak vagyunk és menthetetlenek ne. Anyunak szimpatikus volt mindenki, Leila is meg anyuja is, jót elbeszélgettek mindig, szal örülök neki :) Mindeki fáradt volt estére. Ki is dőltem hamar. Kis depivel... Pi... Azt most meg Jin... Szegénynek már minden baja van... Most pl. a turné miatt... nem is részletezem... remélem majd rendbe jön. Mindent beleadunk Leilával. Mm~

/épp hallgatom: melody - Lovin' U/